Az ebédlő múltja és közeljövője

Az ebédlő beköltözés óta türelmi zóna volt, ahol tudtam, hogy mit akarok a későbbiekben csinálni, de nem volt annyira sürgető a dolog, meg energia sem volt rá, hogy hozzákezdjek a munkához. Tehát várt a sorára, türelmesen. Itt volt a raktár, vagyis minden, "még lehet hogy kell" szerszám, alapanyag, szög, csavar, festék itt várakozott, a létrákkal együtt. Ezt a káoszt (azért ahogy telt az idő, egyre kevesebb lett, ez még a kezdeti kupac!) felszámoltam, mikor a fotellal elkészültem. Szóval most végre rákerült erre a szobára is a sor.

A előzetes elképzelés az volt, hogy felújítom a két típusú, négy darab thonetet (ez 3/4 részben már meg is történt, erről itt és itt lehet olvasni), illetve egy szép, régi asztalt, ami azt hittem, viszonylag jó állapotban van (kiderült, hogy nagyon nem, de erről majd a következő posztban), megcsinálom a petróleumlámpa-csillárt (ez már megtörtént, bővebben itt), illetve felteszem a fekete-arany festményeim.
A tervek gyors megvalósításába beleszólt a tény, hogy az asztal szétesett 12 darabra, és kiderült, hogy betonkemény lakk borítja.... Szóval már egy ideje a lakkal küzdöttem, de már az újralakkozásnál tartok, szóval látom a fényt az alagút végén! :D
Egyelőre ennyit az ebédlőről, ha nem jön semmi közbe, hamarosan jövök a megvalósítással is, addig pedig álljon itt pár kép az átmeneti állapotról: