Párizsból jelentem

Október 25-től november 2-ig leléptem Franciaországba. A barátomat mentem meglátogatni, aki február óta ott van, de hamarosan szerencsére hazatér :) Úgy döntöttünk, pár napot eltöltünk Párizsban is, ha már az országban vagyunk. Egy ismerős barátnőjének a barátnőjénél laktunk, aki egy 82 éves nagyon kedves néni volt, aki a szálláson kívül ínycsiklandozóan finomakat is főzött nekünk vacsorára, és reggel is finom bagettes reggelivel hízlalt minket.
Szombat délután érkeztem, és miután találkoztunk vendéglátónkkal, bőséges vacsorát kaptunk, utána pedig még egy autós esti városnézést is élvezhettünk (amikoris én kukkolósat játszottam, vagyis megpróbáltam minél több lakásba benézni). Másnap délelőtt a Petit Palaisban voltunk, ahova a gyönyörű, óriási kristálycsillárt mentünk be meglesni, de végül a kiállítótermek egy részét is megnéztük. Utána átmentünk a Musée d'Orsayba, ahol az impresszionista festőket (természetesen náluk a legnagyobb a tömeg), és szinte minden mást is sikerült megnéznünk. Akit érdekelnek a bútorok, mindenképp nézze meg  szecessziós szekciót! A múzeum után elsétáltunk a Rue du Bac metróállomásig, mert már előző este láttam az autóból, hogy mennyi lakberendezési bolt van arra, szóval muszáj volt azt az utat választanunk :D Vasárnap lévén, minden zárva volt, így csak a kirakatokat bámultam erőteljesen. Aznap utolsó állomásunk a Montmarte volt, ahol megnéztük a templomot, a kilátást, és sétáltunk egy kicsit a kis utcákban.

Az ebédlő múltja és közeljövője

Az ebédlő beköltözés óta türelmi zóna volt, ahol tudtam, hogy mit akarok a későbbiekben csinálni, de nem volt annyira sürgető a dolog, meg energia sem volt rá, hogy hozzákezdjek a munkához. Tehát várt a sorára, türelmesen. Itt volt a raktár, vagyis minden, "még lehet hogy kell" szerszám, alapanyag, szög, csavar, festék itt várakozott, a létrákkal együtt. Ezt a káoszt (azért ahogy telt az idő, egyre kevesebb lett, ez még a kezdeti kupac!) felszámoltam, mikor a fotellal elkészültem. Szóval most végre rákerült erre a szobára is a sor.

Boldogság és fotel

A fotelról szóló legutóbbi bejegyzésemet a bontásnak, és a fa teljes felújításának bemutatása után hagytam abba. Ez hét hete volt, szóval még elszöszöltem egy kicsit a befejezéssel, de természetesen elég sokszor volt, hogy hetekig hozzá sem nyúltam az egészhez. Ha tényleg rendesen nekiállok, szerintem két-három nap alatt kész lett volna. De nézzük, hogyan készült el eddigi legnagyobb büszkeségem.

Először is vettem 15 méternyi hevedert, ennek most a felét használtam fel, szóval még a fotel párját is meg fogom tudni belőle csinálni. A hevederezésnél csak részben követtem az eredeti elosztást, mivel azt nem láttam elég "sűrűnek". Így egyenletesen elosztottam a hevedereket, és a keret aljához lőttem őket. Egy kicsi rá kell hagyni, és miután rögzítettük , visszahajtjuk a hevedert és újra több kapcsot lövünk be, majd erősen meg kell húzni, és a másik oldalon is ugyanezt a folyamatot elvégezni. Itt jegyzem meg, hogy ehhez a művelethez hivatalosan szükség lenne egy hevederfeszítőre, de azt nem tudtam beszerezni, így férfierőt vettem igénybe, és míg egyikünk húzta a hevedert, a másikunk belőtte a kapcsokat. Ez a módszer szerintem csak egy ilyen kisebb darabnál működőképes, egy kanapénál már biztos nem, szóval ott érdemesebb lehet beruházni egy hevederfeszítőbe (nekem azt mondták, hogy kb 6000 Ft). A háttámlát hasonlóan kell felhevederezni, ott viszont sokkal nehezebb kihúzni a hevedert, így a lazára lőtt hevederbe még többször, előröl és hátulról is több kapcsot lőttem, így végül megfelelően feszes lett (képeken talán jobban látszik majd, miről beszélek). A lényeg, hogy mikor elkészülünk, olyan feszesek legyek, hogy szinte dobolni lehessen rajtuk.

Thonet No. 18

Az ebédlőmben (amit reményeim szerint hamarosan meg tudok mutatni) az asztal körül négy szék lesz. Mindegyik Thonet (vagy legalábbis korrekt másolat), de két különböző típus. Az egyik fajta felújítását már régebben bemutattam itt,  most a másik következik. Ez egy kicsit "izgalmasabb", de legalábbis több gondolkozást igényelt a megvalósítása, mivel míg a másik széknél csak csiszolni és pácolni kellett, itt új ülőfelületet kellett kialakítani.
Nem túl meglepő módon ezeket a székeket is a lomtalanításon találtam már több, mint egy éve, és tudtam, hogy kellenek. Kit zavart, hogy a a fonott ülésük be volt szakadva? Van, aki szerint szinte már betegesen rajongok a székekért.... nos, lehet, hogy van benne némi igazság :D

Újjászületik a fotel - első rész

Mikor múlt évben előkerült egy raktárból ez a gyönyörűség, még azt hittem, hogy nem lesz nagyobb munkára szükség. Nagyon felületes vizsgálat után - ami inkább abban merült ki, hogy csodáltam, hogy mennyire szép - azt gondoltam, hogy csak a régi kárpitot kell lefejteni, és feltenni az újat. Aztán felhozták a két fotelt Budapestre, és megnéztem őket világosban, alaposabban is. Kiderült, hogy nagyon nagyot tévedtem.

A káoszból előbukkannak a szépségek - háttérben az ebédlőszékeim

Ami a kanapé fölött lóg

Már elég rég kitaláltam, mi lesz a kanapé fölött: a készülő fotel kárpitanyaga fa keretre feszítve. Az ötlet megvolt, csak a megvalósításra kellett rávennem magam. A kamrában talált kb két méter hosszú fenyő léceket használtam fel, ezeket vágtam fel kézi-és dekopírfűrésszel 6 hosszú és hat rövid darabra. Méretük nyilván attól függ, hogy mekkora helyre szánjuk őket.

Egyszerű megoldás a zuhanyfüggöny-problémára

Na de mégis mi is az a nagy probléma a zuhanyfüggönnyel?
Nekem több is volt... Míg külföldön elképesztő választékban lehet zuhanyfüggönyt (is) kapni, Magyarországon nem olyan fényes a helyzet minták terén, ami ugye eléggé elszomorító, ha az embernek nem teljesen mindegy, hogy mit lát nap mint nap a fürdőszobájában. De a minták kérdése csak egy dolog, a másik gond az ár, ugyanis aránytalanul drágán mérik az (egyébként ronda) zuhanyfüggönyöket még a nagy áruházakban is. A harmadik gondom a lakás és a fürdő adottságaiból adódott, mivel nekem nem volt elég a szokásos két méteres zuhanyfüggöny, 20 centivel hosszabb kellett, amit viszont sehol sem lehet találni (vagy legalábbis én nem találtam).
Nem sokkal azután, hogy szembesültem ezekkel a gondokkal, meg is találtam a megoldást, így nem is nagyon keresgéltem tovább zuhanyfüggöny után.A Pinteresten jött szembe ez a nagyon egyszerű DIY: http://www.sasinteriors.net/2012/03/how-to-make-any-curtain-into-a-shower-curtain/