Mivel előtanulmányt kell készítenem a loftokról a blogtól független okból, ezért úgy gondoltam, ha már úgyis megírom, miért ne tegyem fel ide. Tehát itt a bőven illusztrált első rész, melyet nemsokára követ a folytatás.
A loft lakások kialakulása a 19. század Párizsáig nyúlik
vissza, amikor a felvirágzó művészetek képviselői, különösen a festők és a
szobrászok nagy, világos lakásokra (stúdiókra) tartottak igényt az alkotáshoz
és műveik elhelyezéséhez. Ám ezek a kezdetek még csak a klasszikus értelemben
vett loft lakások előzményeinek tekinthetők.
A stílus a két világháború közötti Amerikai Egyesült Államokban
fejlődött ki, amikor szegény, éhező művészek foglalták el illegálisan az elhagyatott
gyárépületeket és üzemcsarnokokat. Az elhagyatott épületeket –kezdetben
illegálisan - elfoglalták, és az épületeket műteremként, lakótérként
hasznosították.
![]() |
Nagy ablakok és vas lépcsők uralják a homlokzatot |
A 1970-es évek során a régi ipari területeket lakóövezetté
nyilvánították, ezzel legalizálva a már kialakult helyzetet. Ezzel viszont
elindult a folyamat, mely a loftokat már nem csak a szegény művészek számára
tette vonzóvá. Amerika keleti partja (NY, Boston, Philadelphia) után a nyugati
parton (Seattle, San Francisco) is elterjedt a régi ipari épületek ilyetén
felhasználása. Az árak felszöktek, a kispénzű művészek pedig, akik az alacsony
árak és az praktikus szempontok (nagy, világos terek) miatt költöztek az épületekbe,
elköltöztek a felkapott környékekről, és a város más területein kezdtek még
érintetlen loftok után kutatni.
A divattá váló loftmozgalom megváltoztatta a városok arculatát,
a korábban rosszhírű és baljóslatú környékek felvirágoztak annak köszönhetően,
hogy a jómódúak lakásai kaptak itt helyet, mivel ezzel befektetőket, üzleteket
vonzottak a környékre. A folyamat eredményeképp alakult mai képére a SoHo és a
TriBeCa New Yorkban.
![]() |
Jellemző loft-homlokzat a SoHo-ban |
![]() |
Loft a SoHo-ban. a Wooster és a Broome utca sarkán |
Ma a loftok jellemzően a jól szituált, fiatal és egyedülálló,
vagy legalábbis gyermektelen párok, elfoglalt emberek otthona.
Amerikai statisztikák szerint a "loft-living" kifejezetten értelmiségi életforma azoknak, akik kedvelik a művészetet, és a belváros közelségét élvezve gyakran járnak el szórakozni (mozi, színház, éttermek és pub-ok), és minderre tudnak és hajlandók is áldozni.
Amerikai statisztikák szerint a "loft-living" kifejezetten értelmiségi életforma azoknak, akik kedvelik a művészetet, és a belváros közelségét élvezve gyakran járnak el szórakozni (mozi, színház, éttermek és pub-ok), és minderre tudnak és hajlandók is áldozni.
![]() |
San Franciscoban található ez a XIX. századi raktárépület, mely eredetileg a California Electric Light Company otthonaként szolgált. Ma már az épületben környezetbarát loftlakások sorakoznak. |
![]() |
Saint Just Desvern-ben található ez a volt cementgyár, melyet Ricardo Bofill spanyol építész 1973és 1975 között fáradtságos munkával lenyűgöző lofttá alakított át. |
A loftokkal kapcsolatban az amerikai lakberendezők körében
különféle felfogások alakultak ki. A tradicionális iskola csak azokat a
lakásokat tekinti loftnak, melyeket régi gyárépületekben alakítottak ki,
belmagasságuk legalább 5 méter, és 120-160 négyzetméter egybefüggő, tagolatlan
térrel rendelkeznek. Ezzel szemben az új iskola loftnak tekint minden olyan
akár régi vagy új épületet, amely nagy, egybefüggő terekkel, nagy
belmagassággal és nagy ablakokkal rendelkezik, de feltételként nem követeli meg
a 120-160 négyzetméternyi egybefüggő teret. Minkét iskola egyetért viszont
abban, hogy a loft az urbanizáció eredménye, és csak városi környezetben
képzelhető el.
![]() |
Az 1908-ban épült new york-i épület felújítása során megőrizték a régi víztartályt |
A loftok csak az amerikai térhódítást követően terjedtek el
Európában, ahol ugyanúgy, ahogy Amerikában, számos nagyváros arculatát megváltoztatták
(London, Prága, Madrid). Magyarországon Nyugat-Európához képest még később
jelentek meg az első loftok, és bár már nem egy kísérlet történt
meghonosításukra, de loft még nem vált gyakorivá, még mindig újszerűnek számít.
Ennek okai elsősorban a fizetőképes kereslet hiányában, illetve abban
keresendő, hogy kevés a régi gyárépület, ami pedig van, az olyan rossz állapotú,
hogy olcsóbb lebontani őket, mint lofttá alakítani.
![]() |
A loftlakásoknak helyet adó Gizella-malom Budapesten |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá!