Hajdanvolt lakok, melyekért meghalok III. - A tökéletes ház

Évek óta nézegettem ezt a 12. kerületi villát, mikor múlt nyáron észrevettem, hogy a kertben munkások dolgoznak: ágakat vágnak, pakolásznak. Azon kívül, hogy reméltem, ez azt jelenti, hogy valaki megvette a házat és végre felújítják, úgy éreztem, végre lehetőségem van megnézni ezt a gyönyörűséget és lefotózni.
A ház az Istenhegyi úton található: van két garázsbeállója, fölötte egy kis portáslakkal, melyben egy konyha, fürdő és egy kellemes méretű szoba van. A ház előtt előkert van, a ház mellett egy kör alakú pavilon. A kert három szintes, a telek lejtős elhelyezkedéséből fakadóan pince/földszint, földszint/első emelet, első emelet/tetőtér. Az épület természetesen a kommunizmus alatt kb. öt lakássá lett szétosztva, de olyan csodálatos adottságai vannak, hogy ha lottót nyernék , biztos ezt a házat venném meg. Tágas, de pont olyan méretű, hogy egy ötfős család már be tudja lakni, és nem akkora, hogy csak fogócskázni lehet benne. A félköríves rész nappalijának ablakai csodás kilátást nyújtanak a budai hegyekre, csakúgy, mint a kerti pavilon és a terasz. Az ajtók, ablakok gyönyörűek, némelyik szobában még megvan az eredeti parketta is. A tetőtérben szanaszét hevernek egy gyönyörű fehér cserépkályha darabjai, a fürdőben pedig még megvan a régi étellift, a portáslakban pedig a PVC alól előbukkan a régi cementlap.
Gyönyörű otthont lehetne belőle kialakítani, és fáj a szívem, hogy rohadásra van ítélve. Csak remélni tudom,, hogy megnyerem a lottót, vagy azt, hogy aki megnyeri, és megveszi ezt a csodát valamilyen csodálatos módon engem bíz meg azzal, hogy berendezzem. Álmodozzatok ti is a képeket nézegetve! :)